Napelemet a cégnek – céges napelem telepítés

Bevezetés

A napelem isten áldása egy energetikai válság kellős közepén. De nálunk már a válság kirobbanása előtt megszületett a döntés. Belevágunk a napelembe. És be kell vallanom, örülök annak, hogy ennek a projektnek én voltam az indítórugója.
Most már jó 15-20 éve aktívan foglalkoztat a környezetvédelem kérdése, sőt az évek múlásával ez az érdeklődés egyre csak nőtt bennem, mígnem az utóbbi pár évben már aktívan is próbálok tenni egy fenntarthatóbb világért és egy tisztább jövőért. Bármennyire is szeretnék egy passzív házban lakni, és elektromos autóval járni, azt napelemmel tölteni, átlagpolgárként a lehetőségeim ennél jóval csekélyebbek, de úgy vagyok vele ha már magánszemélyként – főleg anyagi okokból kifolyólag – nem tudok annyit áldozni a területre, mint szeretnék, akkor igyekszem hatni azokra, akik megtehetik. Így kezdtem el 2022. év elején azzal foglalkozni, hogy a munkahelyem tetejére felkerüljön a jövő. Akkor még senki nem tudta, hogy az utolsó előtti pillanatban vagyunk…

A személyes elköteleződés

A tízes éveim végén, a húszas éveim elején jött a felismerés, hogy mennyire iszonyatosan mocskos a belváros. Úgy fizikailag a város (a dicstelen Demszky éra, ha ez mond valamit a kedves olvasónak), mint a levegő. Főleg ez utóbbi volt az, ami megmozgatta nálam a vészcsengőket. Abban az időben – 2001-2006 – még rengeteget kerékpároztunk a baráti társasággal, és valahogy azt vettük észre, hogy évről-évre egyre fullasztóbb élmény a belvárosban tekerni, mikor pedig a budai hegyekből lenéztünk a pesti belvárosra, és azt láttuk, hogy a Duna-parttól befelé mindösszesen csak 2-3 sornyi háztömb látszik, a többi már szmogba vész, akkor elrettentünk. Főleg, mikor belegondoltunk, hogy mi abban élünk. Azt a levegőt szívjuk. Ekkor kezdett érdekelni a környezetvédelem, ami korábban csak egy elvont fogalom volt számomra, számunkra.

Mostanra már elég jó rálátásom van a területre, pedig még mindig csak a jéghegy csúcsának csúcsát kapargatom. Az elmúlt 15-20 évben kialakult bennem egy kép, hogyan szeretnék élni. Úgy lakni, hogy megtermelem magamnak a saját fogyasztásom áramszükségletét. Úgy közlekedni, hogy nincs lokális károsanyag kibocsájtásom. Úgy autózni, hogy magam termelem meg a mozgáshoz szükséges energiát. Ez lehet napelem, szélenergia, bármi, ami zöld, és ami nem pusztítja a bolygónkat. Viszont, ez – lássuk be – az átlagember számára, így nekem is, jelenleg még teljesen megfizethetetlen. Tulajdonképpen még a legolcsóbb új elektromos autó megvásárlása is csak hitelből menne, sok év adósságot felvállalva. És akkor arról még nem beszéltem, hogy bár saját parkolóhelyes társasházban élek, mégis milyen adminisztratív és anyagi rémálom lenne egyetlen falitöltő felrakása a parkolóm falára.

A legtöbb ember ilyen esetben meghúzza a vállát és éli tovább az életét, úgy, ahogy tudja. Számomra azonban ez kevésnek tűnt, és egy ideig azon gondolkoztam, hogy miként tehetnék valami jót a környezetünkért. Az evidens volt, hogy mindenkit próbálok edukálni, felnyitni a szemeket, és bizony volt olyan ismerősöm, aki családi házban él, és az én hatásomra kerültek fel hozzájuk a napelemek a tetőre. De azért ezt elég csekély teljesítménynek éreztem. Ekkor jött az ötlet, hogy mi lenne, ha a munkahelyemet kezdeném el zöldíteni egy kicsit. Hiszen a mi raktárunk egy jókora épület, nagy tér, sok fűtés, sok világítás, elektromos targoncák, temperált logisztikai raktár, sok számítógép stb., stb., stb. Egyszóval a munkahelyem eléggé nagy fogyasztó. Logikusnak tűnt tehát az ottani karbonlábnyom csökkentését is bedobni ötletnek. Persze ott is voltak nehezítő tényezők. Például az épület nem a miénk, azt béreljük. Tehát az egész projekt sorsa tulajdonképpen két döntéshozón múlott. A mi menedzsmentünkön és az épület tulaján.

Az első lépések

Mikor kikristályosodott a fejemben, hogy erről érdemes lenne beszélni házon belül, rögtön munkához is láttam. Nálunk a menedzsment sokkal inkább preferálja a már döntésre előkészített anyagokat, semmint a szimpla ötletfelvetéseket, így mindenekelőtt fel is vettem a kapcsolatot pár napenergiával foglalkozó céggel, hogy ajánlatot kérjek. Persze ez nem volt ilyen egyszerű, hiszen ilyenkor egy-egy ajánlattételhez rengeteg információra van szüksége a napelemes cégnek is. A kérdéses épület helyére, a tető méretére, szerkezetére, annak alaprajzára, a cég éves energiafogyasztására, a szolgáltatói szerződésre, villanyszámlára stb.
Ezeket mind beszereztem és pár céggel komolyabbra is fordult a beszélgetés, végül akikkel a leggyorsabban tudunk haladni, eljutottunk a helyszíni felmérésig. Egy előre egyeztetett időpontban ki is jött a cégtől egy szakember, felment a tetőre, lemérte, megmérte, felmérte, a végén drónnal is csinált pár légi felvételt, aztán ment az anyag a tervezési osztályukra. Kb. 1 hét várakozási időt követően meg is kaptuk az ajánlatot, igazából rögtön kettőt is.

Az ajánlat, és a piszkos technikai részletek

Az éves áramfogyasztásunk 62.500 kWh volt, 3×63 Amperes csatlakozással. Ezt 3×80 Amperre bővítve megcélozhattuk volna az 50 kVA-es törvényi határt, amivel az éves fogyasztásunk 92-95%-a fedezve lett volna. A rendszer kiépítésére 2 alternatívát kínáltak fel számunkra, attól függően, mikor szerződünk. Régebbi típusú LONGi Solar 375Wp panelekből 140 db kellett volna, ami összesen 52,5 kWp névleges teljesítményt biztosított volna. Ennek a rendszernek az éves várható hozama 57750-60375 kWh/év volt.

Ha későbbre terveztük volna a szerződés aláírását, akkor már az újabb paneleket kaptuk volna, a LONGi Solar 410Wp egységeket, melyekből 126 darab is elég lett volna 51,66 kWp teljesítményszint és 57375-59925 kWh/év várható hozam mellett.

Mindkét esetben egy Huawei inverter volt még a csomag része, és míg a 140 darabos rendszerért bruttó 15,8 millió forintot kellett volna fizetnünk (nettó 12,3 millió), addig a 126 darabos rendszer már csak 14,7 millió bruttóba (nettó 11,6 millió) forintba került volna, melyet három részletbe tudunk volna fizetni.

A megtérülési idő az akkor energiaárak mellett 4,5 év lett volna.

Az ajánlat 2022.február 21.-én érkezett…

Az európai energiapiac felrobban

2022. február 24.-én, azaz mindösszesen csak három nappal később kezdetét vette Oroszország inváziója Ukrajna ellen. Ez már az első napokban komoly mértékű tőzsdei mozgásokat indított el, de akkor még nem tudtuk, meddig fog eszkalálódni a dolog, energetikai szempontok a háború első pár napjában nem igazán merültek fel, leszámítva azokat a mozgásokat, melyek természetesek egy ilyen helyzetben (mint például az üzemanyag árak emelkedése, az arany árfolyamának meglódulása stb.).

Úgyhogy mikor a kezemben volt az árajánlat, és elballagtam vele a főnökömhöz átbeszélni, a háború hatásai még nem érvényesültek.
Egy rövid, fél órás megbeszélésünk volt, amiben a főnökömet sikerült meggyőznöm arról, hogy beszéljen az épület tulajával a dologról. Jó pár hét eltelt, míg összejött a csúcstalálkozó, és a főnökömnek annyit sikerült elérnie, hogy kapott egy „fontolóra vesszük” típusú választ.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az épület tulajdonosa, Péter, eléggé elkötelezett a napelemek felé, a saját háza tetején már régóta szolgálatot teljesítenek a panelek, viszont a cég esetében ez egy lényegesen nagyobb beruházás lett volna, és bár már 5 évvel korábban elkezdtek egy napelemes rendszerben gondolkodni, kivártak, hátha beesik rá valamilyen támogatás, csak sajnos ez nem történ meg. Viszont legalább az eltelt 5 évben a technológia olcsóbb és hatékonyabb lett.

Akár hogy is, a két ügyvezető beszélgetése után jó 1-2 hónapig nem történt semmi, legalábbis nálunk, ám közben Európa szerte felrobbantak a villamosenergia árak, így Magyarországon is durva drágulás vette kezdetét. Ezt Péter is érzékelte és úgy ítélte meg, hogy ha valamikor, hát most van itt az ideje annak, hogy napelemet telepítsen, hiszen ha még idén belevágnak, akkor még a szaldós elszámolásba is beleférnek.

Igen ám, csakhogy az energiaárakkal együtt a napelempiac is felrobbant, és az igények, érdeklődések száma szó szerint napok alatt tízszereződött meg.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az épület tulaja alapvetően a villamossági iparban tevékenykedik, mi több, partnercéggel már naperőműveken is dolgoztak, így az egyik napelemes cégnél volt némi protekciójuk (nem annál, akiktől én kaptam ajánlatot). Ennek hála sikerült priorizáltatni a mi projektünket és talán csak ez az egyetlen oka, hogy még elvállaltak minket. A jó kapcsolatoknak hála az ajánlat 1-2 nap alatt elkészült, és bár drágább lett, mint a februárban kapott, de időközben a kereslet is iszonyatosan megnőtt a napelemek iránt, másfelől a forint is sokat romlott az Euróhoz képest, ezért Péter rá is bólintott a kapott ajánlatra, és prioritással indulhatott a napelemes projekt.

A 3×80 Amperes átállást emiatt – meg mert jó magyar szokás szerint az is egy túlbürokratizált, hosszú eljárás – döntés szerint csúsztatásra került 2023.-ra.

Az új ajánlat másban is eltért a régitől. Az épület két raktárrészből áll, egy alacsonyabb, puha (avagy félkemény) tetős raktárrészből és egy újabb építésű magasraktárból, aminek kemény teteje van. Eredetileg a félkemény tetőre kerültek volna a panelek, lesúlyozásos technológiával, de Péter ennél kevésbé kockázatos megoldást akart, így végül az a döntés született, hogy csak az új raktár kemény tetejére kerülnek fel napelem táblák, fix rögzítéssel. Emiatt viszont nem volt lehetséges az 50 kWp-es kapacitás kiépítése, mindösszesen csak egy 40 kWp-es rendszer fért föl, fizikailag, ami a fogyasztásunk kb. felét fogja megtermelni. Sajnos ez nem olyan jó eredmény, mint amit személy szerint én szerettem volna elérni, de a semminél nagyságrendekkel több.

A munka kezdetét veszi

A szerződés aláírását követő első lépésben a kivitelező kiállítja az előleg számlát, ami jellemzően a teljes összeg 30-40%-a szokott lenni.

A következő lépés a szabványosítás volt. A napelem telepítések 99%-a előtt jellemzően szükséges még némi előkészítés, szabványosítás. Nálunk a földelési keresztmetszet bővítése volt feladat, viszont szerencsére a belső vezetékeket nem kellett cserélni, azok megfeleltek a követelményeknek.

Miután a projekt előkészítése sikeresen lezajlott, indulhatott az engedélyeztetés és kivitelezés. Ilyenkor minden esetben a feladatok felosztásával indul a munka. Mivel Péterék alapvetően a hasonló projektek kivitelezésével foglalkoznak, nem volt kérdés, hogy saját hatáskörben behúznak egy visszatápláló kábelt az áramszolgáltató doboza és az inverter tervezett helye közé. A két végpont légvonalban kb. 55 méterre van egymástól, a szükséges kanyarokat figyelembe véve kb. 75 méter kábelre volt szükségünk.

Ezzel párhuzamosan elindult az engedélyezési eljárás és a papírmunka is. Ilyenkor az épület tulajdonosa, tulajdonosai megbízzák a kivitelezőt, hogy a projekt kapcsán a hatóságoknál a nevükben eljárjon. A megbízáshoz kivétel nélkül minden tulajdonos hozzájárulása szükséges, ezt pedig a megfelelő dokumentumok benyújtásával lehet igazolni. Ilyen dokumentumok a térképszelvény, a tulajdoni lapok, a tulajdonosok aláírási címpéldánya, az aláírással ellátott meghatalmazás és a megbízói levél. A szolgáltatónak ezek mellett még 2 fotót is be kell nyújtani a villanyóráról.

Az igénybejelentés elbírálása maximum 30 napot vesz igénybe, és ha az áramszolgáltató pozitívan bírálja el a projektet, akkor kibocsájt egy Műszaki Gazdasági Tájékoztatót (MGT), aminek birtokában zöld az út a napelemes rendszer tényleges telepítése előtt. Amúgy a kivitelezők általában az alatt is dolgoznak a projekten, míg az MGT-re várnak. Ilyenkor szokták összeválogatni a telepítéshez szükséges napelemeket, invertert, tartószerkezeteket, kábeleket és egyéb szükséges alkatrészeket.

Nálunk az első lépés a villanyóra csere volt, amihez természetesen az áramszolgáltató engedélye kellett, majd amint az óracsere megvolt, megtörtént az igénybejelentés is.

A következő lépés a tényleges telepítés lett volna, viszont mivel az energetikai válság az EU egész területén éreztette hatását, mindenütt brutálisan megugrott a kereslet, így a nagyobb országok, pl. Németország és Hollandia, elkezdték felvásárolni a napelem készleteket a kisebb, kevésbé tehetős országok elől, így jókora csúszásokkal sikerült beszerezni a szükséges napelemtáblákat. Kb. két hónapot várunk rá pluszban.

Szerencsére aztán csak megérkeztek a napelem táblák és 2 csapat kezdett el dolgozni az installáción. Lent a villanyszerelők kezdték el az inverter és a biztosítéktáblák felszerelését, a tetőn pedig lakatosok kezdték el felrögzíteni, és földelni a tartósíneket.

Az alacsonyabb raktár tetejére daruval emelték fel a komplett napelemtábla palettákat, onnan viszont egyesével hordták fel őket a magas raktár tetejére.

Gyakorlatilag három nap munka volt a rendszer készre szerelése, illetve mivel a harmadik nap végén szakadni kezdett az eső, a tűzvédelmi megszakító már nem került felszerelésre, erre a következő héten került sor, emiatt jó egy hetet ismét csúszott a projekt.

Mikor minden elkészült, be kellett üzemelni az invertert, ehhez Wi-Fi kapcsolat kellet, és az, hogy a villanyszerelő regisztrálja az eszközt. Egy gyors, 1-2 perces teszttel még ellenőriztük, hogy ténylegesen működik-e a rendszer, majd lekapcsoltuk.

Ezek után fizikailag már készen állt a rendszer az energiatermelésre, ám a tényleges visszatáplálás megkezdéséig még hátra volt a hivatalos engedélyeztetés. Amint ez megvan, felkapcsolható a rendszer a hálózatra.