A manuális váltó – Félreértelmezett vagányság, vagy szimpla szegénységi bizonyítvány?

Az alább olvasható sorok a szerző magánvéleményét tükrözik, nem kötelező vele egyetérteni, és semmilyen formában nem tekinthetők mérvadónak.

Bevezetés

Óóóóh a kedvenc témám. A manuális váltó. A technológia, aminek már 20 de inkább 30-40 éve ki kellett volna halnia.

Gyorsan az elején színt vallok. Én rühellem a manuális váltót. Jó rendben, megértem, hogy képes teremteni egy olyan kapcsolatot az ember és a gép között, amire egy automata sosem lesz képes, és igen van is neki létjogosultsága. A hobbyautódban. Hétvégén. A pályán. A mindennapi közlekedésben? Nem, ott semmi keresnivalója nem lenne. Legalábbis szerintem.

És most látom, ahogy az olvasóim 2/3-a dühösen felhorkant, és odébb áll egy „ez hü*e” felkiáltással.

Na most azok kedvéért, akik maradtak, járjuk körbe a témát.

A Wikipedia szerint az első automata váltót 1904-ben, Bostonban fejlesztették ki, és bár nem volt egy megbízható szerkezet, azért az jól látszik, hogy a technológia régóta velünk van. Majdnem olyan régen, mint maguk az autók (1886). Valójában az is igaz persze, hogy az első tömeggyártásba vitt modell a General Motors 4 sebességes hidraulikus váltója volt 1939-ben.

A fentiek mellett az is tény, hogy az automata váltók folyamatosan fejlődtek az évek során, de sokáig „alsóbbrendű” szerkezetnek tartották őket, egy manuális váltóhoz képest.

Azaz ez így nem teljesen pontos. Voltak előnyei és hátrányai. Előnynek volt nevezhető, hogy az automata váltós autókat egyszerűbb és kényelmesebb vezetni, hátránya pedig a magasabb vételár, a nagyobb fogyasztás és a drágább szervizelhetőség.

Talán ezért is tartott egészen 1961-ig, míg a Mercedes kifejlesztette az első európai automata váltót. S bár igaz, hogy még a W140-esből is létezett manuális verzió, azért a legtöbb S osztályt már évtizedek óta szinte csak automatával adják el. A Rolls-Royce-ok pedig már jó 60-65 éve csak és kizárólag automata váltóval készülnek.

Vezetési élmény, kényelem, biztonság, komfort

Az talán igaz, hogy az automata váltó elvesz némi nemű élményt a vezetéstől, sterillé, unalmassá teszi a vezetést. És hát, amik az ember alatt ott dorombol egy erős, nyomatékos autó, milyen jó kis élmény tud lenni a gyorsulás, a sebességfokozatok dobálgatása, nem? Hát de.

Legalábbis ez az a kép, amivel autót és élményt lehet nekünk eladni. A valóság meg az, hogy a legtöbb ember feneke alatt nem a fenti álommotoros sportautó pattog, hanem egy alulmotorizált, városi kisautó, valami nyomatékszegény átlagsemmi – szerencsés esetben nem is dízel – motorral. S mikor dugóban állsz, és percenként 40-szer csúsztatod a kuplungot, adod a gázt, a kuplungtárcsákkal együtt már az agyad is felizzott, és még mindig csak 20 métert haladtál, akkor legyünk őszinték senkinek nem hiányzik a manuális váltó. Mennyivel kényelmesebb csak emelgetni a lábunkat a fékpedálról.

De ott a másik véglet is. Tegyük fel, hogy szerencsés flótás vagy, és egy lóerőkkel jól kitömött autóban feszítesz nap mint nap. Akkor a kemény kuplungot fogod imádni napjában 100-szor kitaposni… de nézzük a jó oldalát… aznap vádlira már nem kell gyúrnod, megvolt.

Az is igaz persze, hogy a fenti példa is csak addig igaz, míg 2-300 lóerőről beszélünk. Ennél nagyobb teljesítményt már nem is igazán bírnak el a manuális váltók, de ha mégis, egyszerűen teljes felelőtlenség kiengedni őket az utcákra. Az igazán komoly sportautók már ott tartanak, hogy nem csak manuális váltóval nem kaphatók, de sok esetben (Pl. BMW M5) már összkerék meghajtást nélkül sem.

Aztán ott van az is, mikor a friss jogsis gyerkőc alá betolod a kocsit, és imádkozol, hogy ne égesse le a kuplungot egy nagyobb gázfröccsel és ami még rosszabb, ugyanezen okból kifolyólag ne landoljon egy árokban.

Szintén fontos tényező, hogy a manuális váltó jóval nagyobb koncentrációt és figyelmet igényel, mint az automata, ez pedig már önmagában okozhat gondokat, arról nem is beszélve, hogy vannak olyan figyelemhiányos emberek, akik alkatilag nem alkalmasak a botváltó kapcsolgatására.

Az olyan – kezdők és rutintalanok számára – nehézkes szituációkról nem is beszélve, mint az emelkedőn való elindulás, a padkára való felhajtás stb., még nem is beszéltünk.

Én híve vagyok annak, hogy mindezeket megtanulják az emberek, de lássuk be, mindenkinek kényelmesebb lenne, ha egyáltalán nem kéne ilyesmivel foglalkozunk. És van a világon hely, ahol szinte egyáltalán nem kell. Az Amerikai Egyesült Államokban az autók legalább 90%-a automata váltós. Olvastam már 96%-ot is, és egyes statisztikák szerint az új autó értékesítések esetében mindösszesen csak 2%-os a manuális váltók aránya.

Európában ez az arány szinte fordított, az autók 10-12% automata váltós csupán. Bár az is igaz, hogy az új autók esetében itt is meredeken nő az automata váltós autók száma.

Az okok

Mégis minek köszönhető ez a döbbenetes különbség? Az amerikaiak nem elég macsók? Nem elég férfiasak egy manuális váltóhoz. Nem elég kalandvágyóak?

Nos, a valóság ennél egyszerűbb. Amerikában olcsó(bb) a benzin. Plusz az amerikai autóvásárlót nem fogja érdekelni, hogy 1000-2000 dollárral drágább egy átlagos új autó automatával. Sőt, még az sem feltétlenül igaz, hogy annyival drágább lenne egy automata váltós autó. Mivel ott az automata váltókra van ráállva a gyártás, a magasabb gyártási költségek nagyobb darabszámon oszlanak el, ez némileg mérsékli az árakat. Ha ehhez hozzávesszük, hogy bár tény, hogy a manuális váltót olcsóbb javítani, az is tény, hogy sokszor egy manuális váltós autó 2-3 vagy akár még több kuplungcserén is túlesik, mire egy automata először meghibásodik. Ez persze nem törvényszerűség, hiszen nagy mértékben függ olyan tényezőktől például mint a típus, a vezetési stílus, a lakóhely, a karbantartások stb. Ha mindent összeadunk, könnyen igaz lehet az állítás, hogy Amerikában nem sokkal drágább egy automata váltós autó, mint egy manuális. Sőt, manapság már több modellnél is létező példa, hogy manuális váltó már csak magasabb felszereltségi szint mellett kérhető, és ha így nézzük, könnyen lehet, hogy valójában egy manuális váltós kocsi drágább lesz.

Az sem elhanyagolható tényező, hogy Amerikában egész más a távolság fogalma, mint Európában, de főleg Magyarországon. Ott néha két város között tesznek meg akkora távolságot, mint Európában két ország között. Ilyen távolságok – és persze a nagyvárosokban kialakuló giga-dugók – mellett nem csoda, hogy az amerikaiak nem akarnak váltani. Kényelmesek. És van elég pénzük ahhoz, hogy megfizessék a kényelem árát.

A fenti okfejtések után lássuk a közkeletű nézeteket, tévhiteket és tényeket.

„Nekem az autó ne szóljon bele, hogy hogyan vezetek!”

Nagyjából a legnépszerűbb kifogás (volt) az automata váltó ellen az ismerőseim körében. Aztán az ember diszkréten felhívja a figyelmüket, hogy már évtizedek óta nem az ember vezeti az autót. Blokkolásgátló, kipörgésgátló, menetstabilizátor, nyomatékelosztó, sávtartó, vészfék asszisztens, radaros tempomat, sebességhatóroló csak pár, azon biztonsági berendezésekből, amiket az utóbbi években a modern autókba építenek. És ezek után tényleg, valakit még az zavar, hogy az autó helyette vált? Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb mai automatába már simán van sport mód, az ember pedig kézzel bele tud nyúlni a programba.

Az automata többet fogyaszt

Ez valóban igaz volt addig, amíg 3-4 sebességes automaták és 5-6 sebességes manuális váltós kocsik járták az utakat. Aztán megjelentek a 7-9 fokozatos automaták, és hirtelen lenyomták a manuális kocsikat.

Rosszabb a gyorsulása

Ez az állítás is a korai, kevesebb sebességgel rendelkező autókra volt igaz, illetve talán még ma is igaz lehet, egy olcsó, rosszul hangolt automatára. Egy jól hangolt automata viszont nagyságrendekkel gyorsabban vált, mint egy ember (nem véletlenül használnak automata váltót az F1-ben is), ennélfogva maga az autó gyorsulása is jobb lesz.

Az automata rángat

Igen, a korai 3-4 sebességes váltók, valóban hajlamosak voltak erre, manapság viszont már inkább csak a rosszul karbantartott automaták rángatnak, egy jól összerakott, gondosan karbantartott, kicsit is minőségibb váltó nem fog rángatni.

Az automata rettenetesen drága

Tagadhatatlan tény, hogy egy automata drágább lesz, mint egy manuális, viszont azt már korábban kitárgyaltuk, hogy sok esetben az árkülönbözet egyáltalán nem is vészes, sőt, ha azt nézzük, hogy az automata 100 kilométerenként spórol kb. fél liter üzemanyagot, akkor mai üzemanyagárak mellett már 200 ezer kilométer után megtérül a váltó vételára.

Az érvelés hatása

Személyes tapasztalatom, hogy mikor az ismerőseimmel még csak elvi szinten beszélgettünk a témakörben, hiába mondogattam, hogy az automata váltó mennyire jó dolog, mindig találtak egy érvet, amibe kapaszkodva lesöpörhettek minden mást az asztalról. Aztán ahogy volt szerencséjük kipróbálni egy-egy jobban sikerült automatát, hirtelen nagyot változott a véleményük, és az autóvásárlásoknál egyre inkább szempont kezdett lenni, hogy az autó automata váltós legyen. Nahát… 🙂

Látható tehát, hogy sok emberben van egy – régről hozott – nagyon kemény, vaskalapos ellenállás az automatákkal szemben, és érvelhet nekik az ember, nem igazán hatja meg őket. Aztán beülnek egy automatába, és nem akarnak kiszállni. Oké, nem mindenkire igaz ez, de azért a saját – valóban nem túl reprezentatív mintám alapján – úgy 10 emberből 8 megszereti az automatát, ha sikerül egy jót kifognia.

A váltók jövője

Mindig nehéz a jövőt megjósolni, de ahogy most állnak a dolog, egyre inkább úgy fest, hogy a manuális váltó kihalásra ítéltetett. Egyre több gyártó (VW, Mercedes) jelenti be, hogy a modellpaletta egyszerűsítése miatt kaszát kapnak a manuális váltós modellek. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ennek sokkal inkább oka az egyre korszerűbb és egyre több minden fölött diszponáló vezetéstámogató rendszerek térnyerése, semmint bármi más, de ez a lényegen nem változtat. A manuális váltó ki fog halni. Nem sokkal később pedig az automaták is követik.

Ma már egyértelműen látszik, hogy a villanyautók egyre inkább teret hódítanak maguknak – tegyük hozzá, nagyon helyesen – és a villanyautós korszakban nem igazán lesz szükség a váltóra. Egész egyszerűen azért, mert egy villanymotor sokkal nagyobb fordulatszámtartományban hatékony, mint egy dugattyús motor. A nyomaték is szinte azonnal, maximális mennyiségben rendelkezésre áll, így a mindennapi életben, az átlagautókban semmi szükség nincs semmiféle váltóra. Én mindenkinek azt javaslom, aki még nem vezetett villanyautót, próbáljon ki egyet, mondjuk egy jós kis Mini Cooper SE-t.
Ha elvonatkoztatunk az átlag halandóknak gyártott modellektől, és a szupersport autókat nézzük, ott persze előfordulhat, hogy villanymotor mellett is alkalmaznak valamiféle váltó szerkezetet. Ott van például a Porsche Taycan, amiben fellelhető egy 2 fokozatú automata váltó a még dinamikusabb gyorsulás végett, de azért azt látni kell, hogy a Tesla Plaid bármiféle váltó nélkül képes egyszerre a jobb gyorsulásra és a nagyobb végsebességre. Persze vannak gyártók, mint a Toyota például, akik már rebesgették, hogy tennének kézi váltót elektromos autóba, pl. oktatási céllal. Én nem mondom, hogy nem létezhet olyan felhasználási terület, ahol ne lenne értelme váltót építeni egy elektromos autóba, de a valóság az, hogy a mindennapi életben ez teljesen feleslegessé fog válni. Mindig lesznek különcök, akik ragaszkodni fognak lényegében már idejét múlt technológiákhoz (magam is ilyen lennék a mechanikus órák iránt érzett vonzalmammal), de azért azt látni kell, hogy a válók aranykora leágazóban van. Én csak azt sajnálom, hogy a manuális váltó kihalására meg kellett várni a belsőégésű motorok kihalását is. Aki pedig siratja a manuális váltókat, mondván micsoda férfias dolog eggyé válni a géppel, nos, finoman jegyzem meg, a kurbli használata is elég férfias dolog volt, mégsem sír utána jó 100 éve senki.